A fűtéstechnika feladata, hogy egy zárt (szigetelt) térben optimális mikroklímát hozzon létre az ember számára.

A sugárzó fűtések feltalálása régre nyúlik vissza. Először jellemzően csak a padlót használták, fűtött felületként, viszont a korai időkben a kedvezőtlen tapasztalatok miatt háttérbe szorult alkalmazásuk. A fő ok, hogy az akkori épületeket hőtechnikai szempontból minimumra méretezték, és a fellépő hőveszteségeket, csak magas, az egészségre ártalmas padló hőmérséklettel lehetett fedezni. Később az épületfizikai fejlődések, valamint fűtési rendszerek fejlődése során elterjedt az oldalfal és a mennyezet is, mint fűtésre alkalmas felület.

Előnyök:

A felületfűtési rendszerek egy fontos jellemzője, hogy a fűtött felületeknek alacsony a hőmérséklete és ez az alacsony hőmérséklet egyenletesen oszlik el és a felületek által leadott sugárzási energia kellemes hőérzetet biztosít, mind fűtési, mind hűtési üzemmódban. Az alacsony hőmérsékleten való üzemelés komoly költség és energia megtakarítást jelent. A megoldás jól kombinálható hőszivattyúval.

Amikor melegen sugárzó felületek között tartózkodunk, a helyiség hőmérsékletét a ténylegesnél melegebbnek érezzük, ezt használják ki a felületfűtési megoldások.

A felületfűtési–hűtési rendszerek előnyei közé tartozik a belső levegő minőség befolyása. A konvekciós hőleadó rendszerekhez képest (radiátor) kevesebb a por, a szennyezőanyagok levegőben való mozgása. Padlófűtés alkalmazása esetén elhagyható a szőnyeg használata, amely összegyűjti port és egy szennyezőanyag kibocsátó eleme a háznak. Kutatások bizonyították, hogy a padlófűtés jelentősen rontja a poratkák életkörülményeit házon belül más fűtési rendszerekhez képest.

A rendszerek helytakarékosság szempontból is előnyt jelentenek, ugyanis kialakításuk révén nem vesz el hasznos alapterületet a helyiségekből.

Hátrányok:

A rendszernek természetesen hátrányai is vannak.

Egyik hátrány a padlófűtésnél jelentkezik, ahol az ember padló felületével és annak felületi hőmérsékletével közvetlen érintkezik. A túl magas felületi hőmérséklet kellemetlen a talp és a lábfej számára, ezért figyelembe kell venni az emberi érzékenység határait és a megrendelő környezeti, komfort kívánalmait.

Tervezéskor érdemes figyelembe venni az előre meghatározott bútorok, berendezések helyét. Falfűtésnél figyelni kell az utólag felszerelt polcok vagy képek felhelyezésére, aminél könnyen megsérthetjük a csővezetéket, és ekkor csak bontási munkával lehet a problémát kiküszöbölni.

Tévhitek:

Köztudott, hogy a meleg levegő felfele száll, ezért sokan hiszik, hogy butaság a mennyezetre fűtést szerelni, viszont a korábban leírtak szerint a felületfűtések fő tulajdonsága a sugárzással történő hőátvitel, tehát a mennyezeten elhelyezett felületfűtés sugárzási hőleadással jól be tudja fűteni a teret. Radiátort például nem szerelünk mennyezetre, mert a legtöbb hőt konvekcióval adja le.

Ugyan ez a magyarázat arra, hogy a padlófűtés miért nem lebegteti a port. A hősugárzás és az alacsony konvekciós részarány révén padló és a mennyezet közti hőmérséklet különbség alacsony. Ebből kifolyólag alig kavarják fel a helyiség levegőjét, ráadásul, mikor egy helyiség padlója teljes területében fűtött, a meleg egységesen áramlik felfelé a helyiség minden részében, így a hidegebb levegő nem tud beáramolni a meleg levegő alá, tehát nem jön létre olyan légmozgás, ami keringtetné a port vagy a szennyező anyagokat.

További tévhit, hogy ha a külső határoló falat melegítjük, akkor a meleg kifelé a hideg tér felé fog áramolni, ugyanis igyekszik a hőmérséklet különbséget kiegyenlíteni. Mivel a fűtési vezetékeket a helyiség belső felületére helyezzük fel, ezért a meleg nem a vastag, nagy ellenállású, jól hőszigetelt fal felé fog áramolni, hanem a kis ellenállású, vékony (csupán 3-5 mm) vakolaton a helység felé, tehát nem a külső teret fogjuk fűteni. A felületfűtést mindig külső határoló felületre ajánlott elhelyezni, csökkentve ezzel a sugárzási aszimmetriát.

A mai hőszivattyús felületfűtési hűtési rendszerek gyakorlatilag minden épülettípusnál alkalmazhatók, legyen az családi ház, irodaház, ipari- vagy sportlétesítmény. A rendszereket nem csupán épületen belül lehet hasznosítani. Alkalmazásának területei kiterjednek továbbá futballpályák gyepének esős időben való szárítására, illetve télen a hó leolvasztására, jégpályák hűtésére, így azok meleg időben is használhatóak, illetve utak, parkolók, gépkocsi feljárók hó és jégmentesítésére.